Hogyan válassz teleszkópot?

Tudjuk, hogy kezdőként nehéz eligazodni a választható teleszkópok széles  palettáján, ezért néhány alapinformációval próbálunk segíteni a döntésben. Természetesen ha javaslataink alapján nem sikerül dönteni szívesen segítünk telefonon, e-mail-en vagy személyesen is akár. Bátran  keress minket, hogy döntéseddel később elégedett legyél, és láss mindent amit szeretnél!  Szerezz sikerélményt. :-)

Kezdőként máris felmerül egy kérdés. Mire szeretnénk elsődlegesen használni teleszkópunkat, mit szeretnénk megfigyelni?

• Földi objektumok, terep, táj megfigyelésre ( refraktor / lencsés ), vagy
• Föld "közeli" bolygók és csillagok megfigyelésére, ( refraktor / lencsés ), vagy 
• Mély-ég objektumok, galaxisok megfigyelésére ( reflektor / tükrös Newton féle ), vagy
• "univerzálisan" mindent szeretnénk közelebbről látni? ( katadioptrikus / Makszutov vagy Schmidt Cassegrain féle )

Ne felejtsük el, hogy mint sok minden más, a teleszkópok használata is némi gyakorlást igényel, így ne bátortalanodjunk el kezdeti sikertelenségek után. Kis gyakorlással később akár percek alatt meg tudjuk közelíteni a kívánt égi célpontunkat. A választásunk illetve döntésünk meghozatala előtt érdemes tisztában lennünk a kiszemelt távcsövünk látómezejével, nagyítási lehetőségével és "f" értékével, mechanikájával.
 

Látómező
Fontos tulajdonsága teleszkópunk vagy távcsövünk fő lencséjének vagy fő tükrének átmérője. Nem mindegy, hogy egy 50mm-es átmérőjű (a lencse vagy tükör jelen esetben ne különböztessük meg) eszközt, vagy egy 250mm-es átmérővel rendelkezőt használunk. A nagyítások során teleszkópunk látómezeje beszűkül. Minél nagyobb nagyítást kívánunk elérni, attól pontosabban kell céloznunk. Ebben segítségünk a "kicsi" keresőtávcső és a megfelelő állvány a rögzített mechanikával.

Csillagászati távcső nagyítása
A teleszkóp nagyítását a csillagászati teleszkóp fókuszméretének és az alkalmazott okulár hányadosának értéke adja meg (okluárnak nevezzük a távcső végén elhelyezkedő lencsét, amibe belenézünk). Ha a teleszkóp fókuszhosszunk pl. 1000 mm és egy 10 mm fókuszú lencsét használunk, úgy 100x-os nagyítást érünk el. A legtöbb gyártó általában egy 25 mm-es és egy 10 mm-es okulárt csomagol a csillagászati távcsövekhez. Így, a gyári 25 mm-es okulárral az 1000 mm-es fókuszhosszunkkal 40x-es nagyítást érünk el. Okulárok esetén minél kisebb az okulár fókusza attól nagyobb nagyítást érünk el a távcsövűnkkel. Itt választhatsz okulárt teleszkópodhoz, hogy minél több mindent láss.

Ha még nagyobb nagyítást szeretnénk elérni, akkor célszerű Barlow lencsét alkalmaznunk. A Barlow lencse lehet pl.: 2x-es, 3x-os, 5x-ös értékű. A Barlow lencsével a távcső fókuszhosszát "nyújtjuk" 2x-es, 3x-os, vagy 5x-ös értékére. Így az 1000 mm-ből máris 2000 mm, 3000 mm, 5000 mm érhető el. Ha az adott méretű Barlow lencsébe, pl.: 2x-es Barlow lencsébe helyezzük a 10 mm-es okulárt, máris 200x-os nagyítást érünk el (1000 mm x 2 = 2000 mm / 10 mm = 200x). Fontos, hogy a Barlow lencse használatával a látómezőnk szűkül! Barlow lencse kínálatunkat itt éred el.

Mennyire fényerős a teleszkópunk?
A teleszkópunk "f" értéke mutatja meg, mennyire fényerős a távcsövünk, teleszkópunk. Minél fényerősebb csillagászati távcsövünk, attól szebben tudja megjeleníteni a mély-ég objektumokat, ködöket, csillaghalmazokat. A nem túlságosan fényerős típusok, általában a nagyobb lencsés teleszkópok "bolygózásra" kiválóan megfelelnek. Az "f" érték a teleszkóp fókuszhosszának és lencse vagy tükör (Newton távcsövek esetében) átmérőjének a hányadosa. Maradjunk az 1000mm és 100mm-es lencseátmérőnél, hogy egyszerűbb legyen a számítás. 1000mm / 100mm = 10. Így ekkora fókuszú és lencseátmérőjű teleszkópnak az  "f" értéke 10. Ez a távcső "bolygózásra" meg fog felelni. Egy 200mm-es tükörátmérőjű Newton távcső 1000mm fókuszhosszal "f5" értékű. Ez már mély-ég megfigyelésre kifejezetten alkalmas. Általánosan elmondható, hogy az f5-f6 érték alatti mély-ég, ami e feletti "f" értékkel bír az bolygó megfigyelésre, "bolygózásra" alkamas.

Milyen állványt / mechanikát válasszuk? AZ-t vagy EQ-t?
A teleszkópok többnyire alumínium, vagy fém háromlábú állványon foglalnak helyet (a fa háromláb igazi kuriózum, de létezik). Nyilván minél nehezebb egy teleszkóp, attól jobban megköveteli a stabil háromlábú állványt és mechanikát. A mechanika a teleszkóp pontos és precíz moszgatásáért, irányításáért felel. Ezek közül Azimutális és Ekvatoriális mechanikákat különböztetjük meg. Ezen felül a mechanikáknál szám értékekkel jelölik a teherbírásukat is, így például.: AZ1, AZ2,  AZ3, EQ1, EQ2, EQ3, stb... egészen akár 8-ig. (Az EQ1, EQ2, EQ3 modelleket könnyedén lehet bővíteni, pl. óragéppel, léptetőmotorokkal, Go-To vezérléssel, ami betanítást követően ráállítja, esetleg követi is az égi célpontunkat.) Kezdőként tökéletes választás lehet egy AZ állvány egy nem túl nehéz távcsőhöz. Az AZ mechanikák vízszintesen és függőlegesen ugyanúgy irányíthatóak mint az ekvatoriális EQ mechanikák. Egyszerű vizuális megfigyelésekhez kezdőként egy AZ mechanika tökéletes lehet. Ha már tudjuk, hogy a későbbiekben esetleg képeket vagy videókat is szeretnénk rögzíteni akkor inkább az EQ mechanikákat javasoljuk. A Dobson "kialakítást" is praktikus lehet, ami egy nagyon könnyen kezelhető mechanika. Igazán az is AZ mechanikának nevezhető. Fel / le, jobbra / balra pozícionálhatjuk ami a vizuális megfigyelésekhez talán a legegyszerűbb machanikai  kialakítás. Az utólagos fejlesztése a Dobson-oknak drága, de valóban nagyon könnyen kezelhetőek.  A mechanikákat és állványokat itt éred el.
 

Teleszkóp típusok

• Refraktor (lencsés teleszkóp),
• Reflektor (tükrös teleszkóp),
• Katadioptrikus (tükrös - lencsés teleszkóp)

Javasoljuk, hogy kezdőként egy viszonylag egyszerűen használható és ne túl drága teleszkópot válassz. 

REFRAKTOR TELESZKÓP

Ezek a típusú teleszkópok a jól "megszokott formát" követő teleszkópok. Szerkezetükben egy, a kétszer domború (bikonvex) lencse egy lencsének felel meg, amely összegyűjti a fényt a teleszkópba. Megtöri a fény sugarait és a fókuszpontba gyűjti azokat. Javasoltak a Föld közeli bolygók, Hold, Jupiter vagy csillagok megfigyelésére. Jó választás földi megfigyelésre is a diagonális vagy zenit-tükör használatával.

Refraktor (lencsés) teleszkópok előnyei:

• Egyszerű kialakítás, könnyű használat,
• Nincs szükség speciális kiegészítőkre,
• Gyors termikus stabilizációval bírnak, így ha lakáson belül tárolod, de épp ki szeretnéd vinni a szabadba, vagy a teraszra, egyszerűen megtehető, nem okoz a “képminőségben” szemmel látható eltérést a hirtelen környezeti hőmérséklet változás.
• Tökéletesen alkalmas kezdőként a Hold, bolygók, ikercsillagok megfigyelésére a megfelelő rekesznyílású modellek használata során.
• Zárt tubus szerkezet, így a szél, a por és egyéb szennyeződések nem kerülnek a szerkezet belsejébe,
• Nincs szükség későbbi “kalibrálásra” (kollimálásra vagy jusztírozásra) és hordozható.

Refraktor teleszkópok hátrányai:

• A lencseobjektívre jutó költség általában magasabb, mint a reflektor (Newton) és katadioptrikus (MC, SC) teleszkópok esetében, így a teleszkóp összességében magasabb árfekvésű.
• A teleszkóp fizikai mérete akadályozza a rekesznyílás maximum átmérőjét.
• A rekesznyílás határai miatt nem alkalmas a mély-ég objektumok, galaxisok, ködök és egyéb tompa objektumok megfigyelésére.

Refraktor teleszkóp kínálatunkat itt éred el.

REFLEKTOR (Newton) TELESZKÓP

Ebben az esetben a homorú tükrök is egy (fókusz) ponton gyűjtik be a fényt, amelyre egy lencsét helyezve válik láthatóvá a kép. Mélyég objektumok, csillagködök, galaxisok megfigyelésére jó választás. 

Reflektor (tükrös, Newton féle) teleszkópok előnyei:

• Előállítási költsége kedvezőbb mint a refraktor vagy katadioptrikus teleszkópoké, így a teleszkóp ára is kedvezőbb.
• Kompaktnak mondhatóak és megfelelő rázkódás elleni védelemmel ellátott módon könnyen szállíthatóak.
• A  nagy rekesznyílás miatt kiválóak a méy-égi obejktumok felfedezésére, pl.: galaxisok, csillagködök, csillaghalmazok...
• A fényes képeket, mint amivel az előzőek bírnak, kisméretű torzítással kromatikus aberráció nélkül mutatnak.

Reflektor (tükrös) teleszkópok hátrányai:

• A központi fókusz és a másodlagos tükör viszonya csökkentheti a képélességet.
• Hosszabb termikus stabilizálási idő, mint a refraktor teleszkópoknál (ahol gyakorlatilag nincs ilyen). Így a hőingadozás miatt várni kell kicsit, hogy a szerkezet részegységei megfelelően jelenítsék meg a kívánt képet.
• Nyitott tubusuk miatt ki vannak téve a meleg légáramlatoknak, vagy a pornak, ami ronthatja a képminőséget.
• Időnként be kell állítani a tükröket (párhuzamosra állítani, vagy igazítani azokat), főleg szállítás után.

Reflektor (Newton teleszkóp) kínálatunkat itt éred el.

KATADIPOTRIKUS (MC, SC) TELESZKÓP

A fenti kettő típus “kombinációja”, tükrös-lencsés. A képtorzítás korrigálására a lencséket és tükröket használ. Mondhatni a fenti két teleszkóp típus előnyeit és hátrányait is összetömöríti egy szerkezetbe. 

Katadioptrikus (MC, SC) teleszkópok előnyei:

• Fejlett torzításkorrekció, így a mély-ég objektumok is kiválóan láthatóak.
• “Kombinált” szerkezete miatt univerzálisan használható csillagok, bolygók, mély-ég objektumok, csillagködök, galaxisok megfigyelésére is.
• Zárt tubus szerkezete miatt ellenálló a pornak, hasonlóan a refraktor teleszkópokhoz.
• Nagy rekesznyílása kedvezőbb áron előállítható mint a refraktor teleszkópoknál.

Katadioptrikus (MC, SC) teleszkópok hátrányai:

• Az azonos mérettel bíró rekesznyílású reflektoros teleszkópoknál drágább.

MC / SC teleszkóp kínálatunkat itt éred el.

A bejegyzés végére hagytunk egy Meade Instruments gyártói videót, ami talán még könnyebben sikerül eligazítani a Refraktor, Reflektor, Katadioptrikus teleszkópok különbözőségében. 

Köszönjük, hogy elolvastad cikkünket és bízunk benne, hogy a fenti infomációkkal valóban tudtunk segíteni, közelebb juttatni a döntésedhez. Ha kérdés merül fel még benned, keress minket a +36 30 324 4124 számunkon, vagy az info@szolnoktavcso.hu e-mail címünkön.