Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Kategóriák / Termékek

Útmutató kezdőknek a csillagászati távcső használatához

Az első csillagászati távcső izgalmas élmény különösen a gyerekek számára, de bárkit elvarázsol a lehetőség, hogy bepillantást nyerhet tőlünk nagyon távoli dolgok világába. Cikkünkben röviden elmondjuk, hogyan kell üzembe helyezni a csillagnéző távcsövet és mit kell vele tenni, hogy megtapasztaljuk az eszközünk mire is képes. 

(Az alábbiakban általános útmutatást szeretnénk nyújtani, nem termékspecifikus összeszerelési útmutatót, így az alapvető kezdeti lépésekkel megismertetni. Kérünk, vonatkoztass el a mechanikák közötti lényeges különbségegtől.)

A türelmetlenségünket félre kell tenni. A csillagászati távcsövek lényegesen összetettebb optikai műszerek, mint a jól ismert kézi távcsövek, vagy akár a spektívek, így nem lehet azonnal belenézni és máris látni a csodaszép dolgokat. Azért tenni is kell valamit!

Precizitás kell hozzá, de ezt nem azért mondtam, hogy elvegyem a gyerek kedvét és lelkesedését, inkább azt hangsúlyozzuk ki, hogy egy tudományos, műszeres  megfigyelésre készülünk, melynek pontos menete van.

Közelítsük meg úgy, hogy már maga a csillagtávcső összeállítása is az élmény része, ez is tanulás - a tájolása, élesség beállítása, megfigyelőtávcső használata, a mechanika részei, mind-mind sok kérdést vethetnek fel, melyekre a választ is érdemes megtalálni.

Minden csillagászati távcsőhöz a gyártó ad összeszerelési útmutatót, melyet érdemes alaposan áttanulmányozni az első csillagnézés előtt. Ebben mindig az adott típusról, illetve ahhoz illő mechanikáról van szó. Mi most egy általánosabb útmutatót adunk.

Csillagászati távcsövünket világosban állítsuk össze, de éjjel használjuk

A távcsövünket először nappali fénynél, vagy egy jól megvilágított nyugodt helyen szereljük össze. Ennek praktikus oka van, követni kell az írásos útmutatót és vannak finomabb, apró alkatrészek, részletek is és elsőre nagy figyelmet igényel. 

A Nappal kapcsolatos óvintézkedések

Soha ne nézzünk bele a napba (hacsak nincsen kifejezetten napszűrő kiegészítője, melyet biztonságosan kell rögzíteni), mert maradandó szemkárosodást okoz! A keresőtávcsövet is vegyük le, nehogy véletlenül belenézzen valaki. A nap képének kivetítésére sem szabad használni. Gyereket sose hagyjunk a csillagászati távcsővel egyedül: mondjuk el neki, hogy kipróbálni csak napnyugta után szabad.

A csillagászati távcső mechanikája

Kézből nem lehet nézni az eget, így egy stabil állványra és a távcső rögzítésére és finom mozgatásra való mechanikára van szükség. Ennek legalább akkora szerepe van a jó képélmény eléréséhez, mint magának a tubusnak és a keresőnek (optikai rendszernek).

A mechanika feladata, hogy a távcsövet rezgésmentesen megtartsa és mozgatásával az égbolt megfelelő irányába lehessen állítani gyorsan és egyszerűen. Stabilan kell tartania a beállított távcsövet, mert ha a műszer súlya lassan lehúzza, akkor az akadályozza a megfigyelésünket. Mechanikával kapcsolatos cikkünket itt éred el.


A csillagászati távcső összeszerelése

Mindig kövessük a mellékelt útmutatót, de a sorrend általában a következő.

1. Először a háromlábat állítjuk fel, ügyelve arra, hogy tökéletesen függőleges legyen.

  • Ezt gyakoroljuk, mert sötétben, egyenetlen terepen is mennie kell. Ha teraszról, vagy egyéb, burkolt felületről, netán a szoba ablakából kezdjük a megfigyelést, akkor is fontos a stabilitás. Gondoljuk át: ami itt egy millimétert mozdul el, az a sok millió kilométerrel távolabb lévő megfigyelt csillagnál már hatalmas távolság lesz. Minél stabilabb az állvány, annál jobb.

2. Erre szereljük fel az okulártartó tálcát, illetve a mechanikát.

  • Az állvány tetejére rögzítjük a mechanikát, vagyis a mozgató részt, illetve a mozgató karokat. (Finommozgató karok pl. az AZ1, AZ2 mechanikákon még nem találhatóak, AZ3 és EQ1 mechanikáktól már igen.)

3. A távcső tubusát rögzítjük a mechanikához.

  • Ennek több megoldása is ismert, a távcsövek leírásában szintén szerepel. Jól gyakoroljuk be, hiszen ha külső megfigyelési helyszínre megyünk, a sötétben, szürkületben is meg kell tudnunk csinálni.

4. Szereljük fel a keresőtávcsövet vagy piros pöttyös keresőt.

  • A távcsövünk tubusánál megvan ennek a helye. A keresőtávcsövek védőkupakkal vannak ellátva. (A keresőtávcső fordított képet ad. Ez nem hiba, ez tulajdonság.) Ha ezeket a kupakokat levettük, jól el kell tenni, mert picik, de nagy szükség van rájuk, ha később leszereljük a keresőt, akkor vissza kell tenni, hogy védje a portól a nyílásokat.

5. Az okulár behelyezését a végére hagyjuk.​

  • Először a zenitprizmát (Amici prizma), vagy a zenittükröt tesszük a helyére, utána jöhet a Barlow lencse (ha van), majd az okulár (szemlencse), vagyis ezeken át fogunk nézni. Fontos, hogy az okulárok adják meg a végleges nagyítást, így az észlelést mindig a legnagyobb értékű okulárunkkal kezdjük. Amint a célponton vagyunk, úgy már közelíthetünk hozzá a kisebb fókusz értékű okulár használatával. A csillagászati távcső nagyítása egyszerűen kiszámítható. Osszuk el a távcsövünk fókuszméretét az adott okulár értékével. Így ha egy 1000mm-es fókuszméretű távcsövünkbe 10mm-es értékű okulárt helyezünk, akkor 100x-os nagyítást érünk el. Ha közéjük illesztünk egy 2x-es értékű Barlow lencsét, akkor ez az érték duplázódik, hiszen az "optikai fókuszunkat" kétszereztük meg (illetve a látómezőnk is szűkül, ahogy nagyítunk az adott átmérőjű távcsövünkkel). Természetesen minden távcsőnek van egy elméleti maximális nagyítása, erről ne feledkezzünk meg.

Ha fényképezi is szeretnénk, akkor a kamera adaptere az okulárhoz fog csatlakozni. Azt javaslom, hogy ezzel várjunk addig, amíg a távcső kezelése és a célzás terén szereztünk némi gyakorlatot. Kedveltek az okostelefon adapterek, amik kezdő észlelőként nagy segítséget adnak a képek és videók rögzítésében. 

 

A csillagászati távcső használatának kezdése

A keresõtávcsõ párhuzamosítása

Ezek a fix nagyítású, a főműszerre szerelt távcsövek vagy vörös pöttyös keresők (red dot finder) pontos párhuzamosítás esetén segítséget jelentenek az objektumok megtalálásában. A párhuzamosítást célszerű napközben, kültéren elvégezni: pár perces művelet. Ennek pontos menetét a távcső leírása tartalmazza, típusonként eltérhet. A párhuzamosítás viszonlyag egyszerű művelet. Keressünk egy fix, nem mozgó földi célpontot, (akár egy távoli nagy fa csúcsát, templomtornyot, stb...), találajuk meg a fő távcsövünkkel, majd a kis keresőtávcső szálkeresztjét, vagy piros pöttyét állítsuk rá az állító vagy tekerő gombokkal.

Lássunk már végre valamit - legyen első a Hold!

Első és legkönnyebben megfigyelhető égi objektum egyben a legközelebbi is, a Hold. Ennek változása, mozgása, a felszíne önmagában is izgalmas látvány. Kezdő csillagmegfigyelőknek is magabiztosságot ad. A Hold megfigyelésével megtanulható a csillagászati távcső kezelése. Ha tiszta az idő, könnyen, szabad szemmel is meg lehet találni, ezáltal még egy település közepén lakó család számára igazi első sikerélmény!

A csillagászati megfigyelés javasolt helye és módja

A legtöbben otthonról kezdik, a teraszon, kertben, vagyis lakott területen. Mivel itt túl sok a fény, a közvilágítás, települések, autók fényei, ez nem ideális terep. Minél kevesebb fényszennyezés van az égbolton, annál jobb. Az idő legyen tiszta, pára- és felhőmentes. Az ideális észlelő hely megtalálásában fényszennyezési térkép is a segítségünkre lehet. Javasolt térkép: https://www.lightpollutionmap.info

Menjünk ki a szabadba, minél sötétebb, tisztább helyre.

Hagynunk kell, hogy a szemünk alkalmazkodjon a szerény fényviszonyokhoz, épp ezért zseb vagy fejlámpát is csak piros fényűt használjunk. Először meglepő, hogy 10-20 perc után mennyire alkalmazkodik az emberi szem! De a távcsőnek is alkalmazkodnia kell. Az optika méretétől függően 20-30 percre, de néha 1-2 órára is szüksége lehet hogy átvegye a környezet hőmérsékletét. A csillagászati teleszkóp akkor ad igazán pontos képet, ha az anyag hő okozta mozgása nem már befolyásolja.

Magunkat is készítsük fel fizikailag is és szellemileg is

Éjjel hidegebb van még nyáron is. Megfigyeléshez öltözzünk melegen, hosszabb észlelés alatt gondoskodjunk ennivalóról és termoszban legyen meleg teánk is. Igazi éjjeli kaland lehet, hiszen az égen mindig történik valami!

Mit érdemes megfigyelni az adott helyen és időben? - Nézzünk utána, hogy épp mi látható, melyik csillag, csillagkép mikor kel, mikor nyugszik, mivel van együttállásban éppen? Van-e látható üstökös, vagy meteorraj az égen? Kövessük a csillagászati híreket és győződjünk meg a saját szemünkkel mindarról, amit csak a távcsövünk és az időjárás enged!


Néhány hasznos link a kezdeti megfigyelésekhez.:

https://www.lightpollutionmap.info

http://stellarium.org

Tartalomhoz tartozó címkék: Csillagászat Teleszkóp